Sapkát mindenkinek! :)

Meglehetősen nehezen viselem a sapkát. Én magam, a fejemen - valahogy nem megy ez nekem. A múlt télen is abban a rettentőben inkább kapucniztam; hát igen, mint az várható: több-kevesebb sikerrel. De mégis mindig szemezgetek a sapkákkal, egyszer hátha meglelem az igazit... :) Van egy régóta dédelgetett horgolt sapka mintám, amiről úgy hiszem, hogy megkreált állapotában még talán fel is tenném a fejemre, csak valahogy sosem jut idő az elkészítésére... Aztán most, amikor egyre jobban kezdtem érezni, hogy visszavonhatatlanul közeledik a tél (olyan augusztus vége környékén nyilalt belém ez először), megszületett az ötlet: ha már nekem nincs is, kapjanak a babák sapkát - legalább az ő fülük ne fázzon. :) 

Így készültek a sapis ajtódíszek, koszorúk:

a hóemberes szalvétagyűrű-szett:

és Galagonya, a karácsonyi nyuszilány:

Aztán ebben a nagy sapkakészítési lázban, mint azt persze titkon reméltem  is, megjött a kedvem, hogy mégis legyen egy sapkám nekem is. És lett is, bár nem a régi álmot horgoltam meg, hanem kötöttem egy sapit. Sőt, még kesztyűt is kötöttem hozzá! De ezekről majd egy másik bejegyzésben... :)

Panda-banda :)

Ütögetem itt nagy bőszen a billentyűzeten a space-t, hogy jöjjön az ihlet, mint az a bizonyos anyuka az y-t a Brunella Gasperini-könyvben, de nem vagyok előrébb. Igaz, ő se volt. :) Mindegy is, a könyvet amúgy szeretettel ajánlom figyelmetekbe, meg a legújabb pandámat is, aki a Momo nevet kapta. Igen, itt szót ejthetnénk egy másik kedvenc könyvemről is, de a névadásban most is inkább a japán-szerelmem volt mérvadó. Momo, mint őszibarack. Valóban ilyen. Színre is, meg édességre is. Nekem legalábbis. Szóval ő az. Ott bal alul. :)

amigurumi panda-banda, 14 cm 

Pinku

Új pandamackó született. Mégha jelen esetben nem is oly pandás színekkel, de mindenesetre pandás jegyekkel bír. Szóval szerintem panda, nem csak holmi loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó...
És hogy miért pont rózsaszín? Hát... Megszerettem. Tényleg. A múltkorában végignézegettem a babáimat, és meglepődtem magam is, hogy sok a lila, sok a rózsaszín. Nem is tudom... Ha ezt néhány éve valaki hozzáértő kiolvassa a tenyeremből, biztosan kinevetem. Már azon a ponton, hogy babákat fogok készíteni... :) Hát igen, sok a rózsaszín. Legyen. Legalább bepótlom azt a sok rózsaszín mentes évet. És ha már ennyit köröztem mackóm színével kapcsolatban, adott, hogy a neve is erről beszéljen. Először a mappámban munkanévként a Rozi nevet kapta. Mindig is szeretettel használok virágneveket, de most valahogy nem volt vele elégedett se ő, sem én. Aztán beugrott: Pinku. Hát persze! :) Ez is rózsaszín - csak japánul... :)))

Ja, hogy még képet nem is mutattam? Tessék, íme ő:

amigurumi panda

Több kép a meskán.

Amigurumi csoportkép

Szóval horgolok, horgolgatok. Amikor az időm engedi, akkor horgolok. Amikor különböző ujjroncsolási kísérletekkel tarkítom a hétköznapjaim, akkor csak horgolgatok, és azon gondolkodom, hogyan vagyok képes kétszer ugyanott, ugyanúgy, ugyanmindenség szétvágni a kisujjam, ezt a kis semmiséget, ezt a 49 mm-t, aki még arra is kevés, hogy vadászni menjen és megsüsse, aki csak megenni tudja, meg persze fájni tud piszokul, meg két sebből vérezni. És hiányozni is tud a horgolásnál, pedig se fonalat nem fog, se tűt, semmit. De hiányzik, mert nem segít, csak sajog.

Szerencsére a múlt héten nem gátoltak a horgolásban ilyen tényezők, készült is jópár baba. Szóval megint készülhetett egy amigurumi csoportkép, íme:

Cinor kivételével "újrababák", van, aki egy az egyben, van, aki maci helyett cica. És ne maradjon ki a bemutatásból Mezei Iringó sem, aki már korábban útrakélt:

Iringó szintén "újrababa", bár Ő sokban eltér ihletőjétől (pl. se füle, se farka, ezzel kategóriájában az egyetlen ilyen típusú amigurumim :) ). Kitaláljátok, hogy ki az ihlető? :))) 

Bambusz

A császár új ruhája... vagyis... akarom mondani... Hógolyó új bundában:

amigurumi, horgolt pandamaci, 14 cm

Egy újabb továbbgondolás. :) Több kép a meskán.