Világtalanul

Régen jártam már az AnimeAddicts oldalon, minden más mellett nem sok időm jut animéket nézegetni. De most valahogy megint odakevergőztem, és nagyon jól tettem. Ezt a kincset találtam! Leírás róla itt. Pár percig egy vak kislány szemszögéből láthatjuk a világot... Vagyis... kinek is a szemszögéből...? Szóval kép most nincs, ha nem nézed meg, képzeld el! :)))

Nevetős nevek

Nemrégiben levelet hozott a postás. Első ránézésre nem volt rajta semmi különös, teljesen olyan volt, mint egy szokványos, varázsvilágból érkező levél. De mivel nem vártam levelet Mrs. Weasleytől, kíváncsian nekiálltam bontogatni...

Jó, jó, viccet félretéve...

Dekorabc-s Ivett munkáiba első látásra beleszerelmesedtem a Meskán. Úgyhogy amikor múltkorában babalátogatóba készültünk, nem volt kérdés, hogy mit viszünk ajándékba.

Ivett nagyon bájos betűket készített nekünk, de ez nem is meglepő. Engem minden munkája elvarázsol, hosszú percekig tudom nézegeni, mennyi kedvességet tud belevarrni egy tenyérnyi filcbe.

Ja, és hogy miért gondoltam először, hogy Mrs. Weasley küldte a levelet? Mert így nézett ki a boríték:

A postáskisasszonynak volt pár fölös 6 Ft-os bélyege...:))))

Pillangó és játszótér

És akkor következzék a "Tavaszi kollekció" utolsó darabja Lile pillangóval.

Nagyon örülök annak, hogy mindhárom amigurumi koszorúm ilyen rövid idő alatt gazdára talált. :) És végre előcsalogatták a tavaszt! Méghozzá annyira, hogy az utóbbi, játszótéren töltött két nap után sikerült középcékla színűre süttetnem az arcom. Igen, van már ereje a napnak, egy kicsit több is, mint kéne, szóval a naptejet visszaköltöztettem a táskámba az alap túlélőfelszerelések közé, melyek szerves részét képzi pl. két homokozólapát valamint "de anya! ez a kedvenc botom!" és minimum fél marék mogyoró és összetöppedt gesztenye. Hát, két fiam van, na... Ideje előkerítenem a hátizsákom. :)

Ui.: Este ne felejtsetek villanyt oltani, Földet óvni - és nem csak ma este, ha lehet... :) 

Nyuszik - még húsvét nélkül

Az elvesztett fonalat nem is próbálom meg fölvenni... Olyan régen volt már, és annyi minden volt már...

Hjaj, bele kell újra rázódnom.

Sok mindent nem mutathatok, pedig naponta készült valami, régi vagy új.

A legeslegújabb ez az ajtódísz. Eredetileg nem terveztem, hogy horgolok nyuszit, de kaptam egy kedves felkérést, így született egy amigurumi nyuszkós koszorú is.

Aztán még beszámolhatok egy másik nyusziról is, aki kiérdemelte a "tripla meglepetés" címet, ugyanis azon kívül, hogy teljesen meglepődtem, hogy elvállaltam egyáltalán ezt a felkérést, hiszen reménytelenül kevés idő állt a rendelkezésemre - de ugye egy barátnőt nem lehet lemondani, meg a kérését sem -, elkészültem vele határidőre, amin szintén nagyon meglepődtem, és végül a harmadik meglepetés a nyuszi maga. Mert hát arra volt hivatott a drága, hogy meglepetés legyen.