ZZZZZzzzzzzzzz...

Ismét horgoltam egy tavaszi zümmögőt.

Mindannak ellenére, hogy egy kozmikus összeesküvés próbált tegnap akadályozni a munkámban (fránya-frontos-fejfájás, a srácok megfáztak-köhögnek napok óta, és még Julcsinál se én nyertem, talán még a só is kiborult) mégis az Erő győzedelmeskedett, így végül egy roppant kedves, pozitív, és egyben "amigurumis" alkotó napot tudhatok magam mögött... :) Na, ezt a mondatot sem tudnám elismételni.... Szóval ért egy csomó nagyon kellemes meglepetés, amiknek nagyon örültem. Bármennyire is óckodtam a blogírás ellen, végül még megkedvelem... :) Csak törne már elő az az írói vénám! :)))

Barika játéka

Hendimédinél akadtam rá erre a jó kis játékra, és mivel fonal áll a középpontban, egyből ráharaptam!

FIGYELEM! JÁTÉK INDUL!

Ha szereted a kreatív dolgokat, van internetes naplód, blogod, akkor gyere játszani, mert csodálatosan puha yarundyed fonalakat nyerhetsz.

FELTÉTELEK:

Tedd ki a blogodba a barika.hu linkjét és az itt látható bannert

Regisztrálj a levendula fórumra, ha még nem tetted, mert ott sok hasznos infót megtalálsz az általunk forgalmazott termékekről, képeket láthatsz, véleményeket olvashatsz.

Írd ki a blogodban ezeket a feltételeket és linkeld nekünk a Levendulán, itt majd várd a sorsolást ;)

NYEREMÉNY:

500 g (5 motring) általad választott fonal (yarundyed)

JÁTÉK HATÁRIDEJE:

2010. április 30. 24:00

Hajrá!

Margarin

Horgoltam egy amigurumi cicát. Ő az, Margarin:

Néztem, forgatgattam: ismerős valahonnan. Azt sejtettem, hogy rajzfilm. De hogy melyik a rengeteg anime közül, amit az elmúlt években láttam - nem tudtam.
Nagyon szeretem ugyanis a rajzfilmeket. A japánt és a magyart egyaránt. (A japán rajzfilm nem csoda, hogy közel áll hozzám, hiszen ezen nőttem fel, bár nem tudtam nagyon sokáig. A Panda Maci kalandjaitól kezdve a Kalán nénin keresztül a Nils Holgerssonig, sőt, a 80 nap alatt a föld körül... is - hogy csak az ismertebbeket említsem - mind-mind japán alkotás.)
Az amigurumi-figurákban is a "rajzfilmest, animést" szeretem a legjobban. Vannak ilyen alkotások, nagyszerű művészek csodálatos teremtményei. Ők az ihletőim :)
Ehhez teszem hozzá a saját világom. Ami, mint később kiderült számomra, kétségkívül magyar. Mert rájöttem, hogy honnan volt ismerős Margarin. Egy olyan rajzfilmből, amit nem láttam már vagy tíz éve. Most előkerestem. És tényleg ott van benne. Csak egy kis mellékszereplő csupán... a Macskafogóban. :)))

A képen szereplő rajzfilmek: The Cat returns; Tokyo Mew Mew; Macskafogó

Az ihletőim közül néhányat pedig itt találtok, ha kiváncsiak vagytok rá:

http://dawntoussaint.blogspot.com
http://www.etsy.com/shop/AmigurumiPrincess
http://lazymusecritters.blogspot.com
http://gigglestuff.wordpress.com
http://www.gourmetamigurumi.com
http://amigurumiandpizza.blogspot.com

Sminkeltem :)

Sok nőnek ez mindennapos tevékenység. Nekem nem. Így alakult... valahogy. Talán a ballagási fényképemen... ez úgy rémlik. De a héten volt szemfestésben részem elég. Mert untam a barnát. Mármint a boltit. Pedig 400 km-t utaztam érte (ez oda és vissza értendő :) ), de ott is csak barna volt. Igaz, az több méretben.

A lényeg; ilyen lett:

A kicsivel sokat küzdöttem. Hálátlan, bosszantó, még nem vagyok megelégedve teljesen az eredménnyel. 

A középső tetszetős. A piros könnyebb volt, a közepes türkiz hiányzik a sorból (nem véletlen :) ), azzal meggyűlt a bajom. De legalább látszik, hogy a kezem munkája.

A nagy szemeket öröm festeni, szerintem szuperek lettek. 

És akkor a hiányzó türkizek:

Igazán nem mondhatom, hogy fejetlenség van az asztalomon :)

És hogy ne csak torzókat mutassak, a kész amigurumi katica, türkiz szemmel:

Születésnap - nem csak a naplómé... :)

Napok óta halasztgatom a blog elindítását. Most végre rászántam magam. Hát tessék. Hiszen a mai nap azért különösen alkalmas egy naplókezdéshez, mert ma bátran hívhatok segítségül verseket, hogy beszéljenek helyettem. Íme egy kedves, Gazdag Erzsitől:

Csigaút

Elindultam egy fűszálon
- hogy a világot megjárom...
Csigaút, csigaút,
ki tudja, hogy hova jut?

Feljutottam jó messzire,
fű szálának közepére.
- Uramfia, ott az út
nagy hirtelen visszafut:

földre hajlott a fű szála.
Nem mehettem a világba.
Csigaút, csigaút,
mostmár tudom, hova jut.

Ez a vers egyaránt jellemző a munkámra és rám: csigavonalat hurkolok, én pedig hazaértem.



És ha már a kedvenceknél járunk, ő egy régebbi kedvenc: