Vadász lopakodj, róka futamodj!

Vadász, vadász lopakodj, róka, róka futamodj! Jaj, mennyit énekeltük a srácokkal ezt a Gryllus-dalt amikor picik voltak! Most két olyan koszorút szeretnék mutatni, melyek újra az eszembe idézték ezt a dalocskát. Az egyiken ugyanis róka, a másikon pedig vizsla szundikál. Az elválaszthatatlan páros, üldöző és üldözött, az örök körforgás. :) Külön érdekessége ennek a két ajtódísznek azon kívül, hogy az albumomban is egymás mellett állnak abc-rend szerint az, hogy mindkettő megrendelésre készült, és ugyanazon kedves, hűséges vásárlóm kérésére.

És ahogy most nézegetem ezeket a képeket, még tovább kalandoznak a gondolataim. Hogy a Vukot ne felejtsem el kikölcsönözni a könyvtárból. A nagyobbik kisfiamnak, nyári olvasmánynak... Jaj, úgy elrepült az idő... :)

We use to sing the song of Vilmos Gryllus the ‘’The hunter and the fox’’ so many times with my kids. So I  want to show two wreaths which remind me this song. On the former a fox and on the latter a Hungarian pointer has a catnap. They are the inseparable pair, persecutor and persecuted, the endless cycle :) Just for your information, both of these wraths were created for an order of one of my most kind returning customers.

It has just come to my mind, watching these pictures, not to forget to borrow the book the Vuk from library, for my elder son, for summer reading. Alas, days have just run!  

Pünkösdi királylányok - Pentecostal Princesses

Sok-sok ajtódíszt horgoltam az elmúlt években, de a kislányok érkezését hirdető babavárósokat különösen kedvelem. Itt bátran tobzódhatom a rózsaszínekben és a lilákban, mely színek korlátlan alkalmazására a két kisfiam mellett nem igazán van lehetőségem. (Mert hát hogy is nézne már ki egy rózsaszín sárkány, ezt ugye, anya, nem gondoltad komolyan...) :) A eredetileg tavaszváró koszorúk ötletét továbbgondolva születtek meg a kisbabák érkezését váró-hirdető díszek. A klasszikus koalás koszorú mellé készült már csigás, nyuszis és katicás ajtódísz is.

I crocheted a lot of wreaths during recent years and I dare say I especially like which made for the occasion of welcoming newborn baby-girl. I can feel free to use pink and purple colors  creating wreaths of this kind, and having two little sons, I hardly can say that I often have chance for that. - “So, a pink dragon, it would be quite weird. Mum, are you kidding?”  :) Considering further  the original idea of creating wreath with amigurumi doll as spring decoration, I’ve designed and crafted several babyshower wreaths. Beside the original idea putting an amigurumi koala to a wreath there have been crafted other ones with snail, bunny and ladybug.

1000-ig meg sem állok... :D

Ne maradj ki!

Amigurumi angyalkás kopogtatót sorsolok, mihelyst a hekkagurumi facebook-oldal rajongóinak száma eléri az ezret!

Íme a nyeremény:

Ha ügyesek vagyunk, karácsonyig megérkezhet! :)

Kommentelni, lájkolni, megosztani a facebook-oldalon lehet, köszi. ;)

Adventi készülődések, sapkában

Még mindig sapkában utazom. :)

Karácsonyi Pipitér, baglyos sapkában:

És egy közelibb arról a bizonyos baglyos sapkáról:

Babát ezt az egyet horgoltam az elmúlt hónapban, viszont annál több amigurumi kopogtatót készítettem.

Baglyos koszorúk különböző színekben, itt rénszarvasos sapkában:

Itt pedig cicák baglyos fejfedővel, baribagollyal:

 

A jelenlegi kedvenc pedig az angyalka-cica kombó:

Sapkát mindenkinek! :)

Meglehetősen nehezen viselem a sapkát. Én magam, a fejemen - valahogy nem megy ez nekem. A múlt télen is abban a rettentőben inkább kapucniztam; hát igen, mint az várható: több-kevesebb sikerrel. De mégis mindig szemezgetek a sapkákkal, egyszer hátha meglelem az igazit... :) Van egy régóta dédelgetett horgolt sapka mintám, amiről úgy hiszem, hogy megkreált állapotában még talán fel is tenném a fejemre, csak valahogy sosem jut idő az elkészítésére... Aztán most, amikor egyre jobban kezdtem érezni, hogy visszavonhatatlanul közeledik a tél (olyan augusztus vége környékén nyilalt belém ez először), megszületett az ötlet: ha már nekem nincs is, kapjanak a babák sapkát - legalább az ő fülük ne fázzon. :) 

Így készültek a sapis ajtódíszek, koszorúk:

a hóemberes szalvétagyűrű-szett:

és Galagonya, a karácsonyi nyuszilány:

Aztán ebben a nagy sapkakészítési lázban, mint azt persze titkon reméltem  is, megjött a kedvem, hogy mégis legyen egy sapkám nekem is. És lett is, bár nem a régi álmot horgoltam meg, hanem kötöttem egy sapit. Sőt, még kesztyűt is kötöttem hozzá! De ezekről majd egy másik bejegyzésben... :)

Baglyok ősszel is

A csiga mellett a bagoly az a téma, ami örök befutó nálam, és bármilyen felületen legyen is, mindig levesz a lábamról és elvarázsol. Nézzétek el nekem ezt a szenvedélyt, és fogadjátok szeretettel őket, mert szeretgetve készültek.

Baglyok szerepeltek már koszorún itt is, meg itt is, de úgy éreztem, az őszi kollekció is megérdemel egy bagoylpárocskát, mert szeretve szép. :)

Szeretet és béke. :)

 

Őszi sünis

Engem is elkapott-felkapott az ősz szele. Reggel oviba menet már ott cikázott körülöttünk. Az őszre pedig a legkézenfekvőbb válasz a süni. Úgyhogy sorakoznak szép lassan a amigurumik a polcon,

a koszorún,

 kinek hol jut hely. :)

Kerek a világ :)

Koszorú, koszorúk... újra a meskán.
A forma a régi, a szín új, még néha nekem is. :) De örülök neki, hogy színes, és ha hideg van, akkor ősz, ha meleg van, akkor nyár. Most nagyon nyár. :)

Pöszméte a Cicáknál :)

Pöszméte köszöni szépen, jól utazott, és remekül érzi magát a Cica csoportban! :)

A képet a Cica csoport blogjából kölcsönöztem.

Megható volt látni, ahogy szeretgetik a csöppök ezt a kis ajándékot. Köszönöm az óvó néninek, hogy megmutatta ezt nekem! :) És elismerés a színvonalas beszámolókért, óvodai munkáért, amiről a blogban olvashatunk. 

Babaköszöntő

És akkor a tavaszi koszorú új formában, új tartalommal:

amigurumi, horgolt babaköszöntő koszorú

Régóta dédelgetett ötlet vált valóra ezzel a babaváró-köszöntő ajtódísszel. Biztos ismerős az érzés, hogy ott motoszkál a fejedben, már minden részletet gondolatban aprólékosan kidolgoztál, csak nincs idő a megvalósításra. És akkor jött (nem, nem a Tenkes kapitánya...) egy kedves megrendelés, így végre megszülethetett. 

Ezzel szeretnék boldog Anyák napját kívánni! 

Pillangó és játszótér

És akkor következzék a "Tavaszi kollekció" utolsó darabja Lile pillangóval.

Nagyon örülök annak, hogy mindhárom amigurumi koszorúm ilyen rövid idő alatt gazdára talált. :) És végre előcsalogatták a tavaszt! Méghozzá annyira, hogy az utóbbi, játszótéren töltött két nap után sikerült középcékla színűre süttetnem az arcom. Igen, van már ereje a napnak, egy kicsit több is, mint kéne, szóval a naptejet visszaköltöztettem a táskámba az alap túlélőfelszerelések közé, melyek szerves részét képzi pl. két homokozólapát valamint "de anya! ez a kedvenc botom!" és minimum fél marék mogyoró és összetöppedt gesztenye. Hát, két fiam van, na... Ideje előkerítenem a hátizsákom. :)

Ui.: Este ne felejtsetek villanyt oltani, Földet óvni - és nem csak ma este, ha lehet... :) 

Nyuszik - még húsvét nélkül

Az elvesztett fonalat nem is próbálom meg fölvenni... Olyan régen volt már, és annyi minden volt már...

Hjaj, bele kell újra rázódnom.

Sok mindent nem mutathatok, pedig naponta készült valami, régi vagy új.

A legeslegújabb ez az ajtódísz. Eredetileg nem terveztem, hogy horgolok nyuszit, de kaptam egy kedves felkérést, így született egy amigurumi nyuszkós koszorú is.

Aztán még beszámolhatok egy másik nyusziról is, aki kiérdemelte a "tripla meglepetés" címet, ugyanis azon kívül, hogy teljesen meglepődtem, hogy elvállaltam egyáltalán ezt a felkérést, hiszen reménytelenül kevés idő állt a rendelkezésemre - de ugye egy barátnőt nem lehet lemondani, meg a kérését sem -, elkészültem vele határidőre, amin szintén nagyon meglepődtem, és végül a harmadik meglepetés a nyuszi maga. Mert hát arra volt hivatott a drága, hogy meglepetés legyen.

Amigurumi csigapöttöm

Tudom, hogy trillió mást kellene csinálnom, de ilyenkor, vagy pont ezért most nem tudok koncentrálni. Meg hát állandóan ott motoszkált a gondolataim közt ez a csigabébi, ki kellett engednem. :)

Lehet, hogy szokatlan tőlem ez a rengeteg szín, de most ilyen kedvem volt. :)

Szóval ő a tavaszi amigurumi sorozat következő darabja: Csöpke, a szunyókáló csigapöttöm.

Tavaszi Pöttyke

Akkor következzék a beharangozott "tavaszi kollekció" első darabja:

Pötty katica, amikor még csöpp volt... :)

Igaz, a tavasz még nem integet az ablakban, de azért már kacsintgat. Hát ezért ajánlom neki, szeretettel. :)

Az amigurumi ajtódísz-koszorú többi darabja is majd' kiugrik a fejemből, szóval elgondolás már van, sok-sok vázlat van, fonal van, csak idő nincs. Gondolom, nem mondok újat senkinek ezzel. :)

Ajtóra várva... :)

Sok-sok kopogtatót horgoltam az elmúlt napokban. A minták hasonlóak, mint az előzőeknél, de színükben, hangulatukban különböznek.

A legfrissebb, a pislogó bagolypár - a klasszikus amigurumi bagoly-mintámmal, kékben, zöldben, hóban, télben:

A legkarácsonyosabb amigurumis ajtódíszem: Bonifáccal, a rénszarvassal, aki a későbbiekben rémszarvassá avanzsál, de ez már egy másik történet. :)

Végül hadd mutassam be a már régóta tervezgetett-dédelgetett hóbagyó-hóbaglyot, amint éppen szunyókál egy havas-jeges koszorú kellős közepén:

További képek és leírások a Meskán! :)

Készülődés - várakozás

Közeleg az Advent. Készülgetek én is a magam tempójában, szépecskén, lassacskán. Horgoltam a jegesmacis és a baglyos amigurumi ajtódísz mellé pingvinest is:

Meg ha már Karácsony, akkor előbb-utóbb előkívánkozik egy rénszarvas is:

(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy hiánypótló alkotásról volt szó, ugyanis kb. 4-5 órát ücsörgött összesen a meskás polcon, és meglelte a gazdáját. :) )

Szóval horgolgatok, meg közben tervezgetek, hogy hogyan is lesznek akkor az ünnepek, mi kerül az adventi naptárba. És tényleg, mi kerül? 

A csoki nálunk a tej miatt tiltólistás. Továbbá majdnem minden keksz, nápolyi, nyimm-nyamm. Még a müzli-szeletek is... Vettem karácsonyi figurás öntőformát, arra gondoltam, hogy öntök bele étcsokit, azt az egyet lehet enni. A csomagolása még rejtély, de talán tovább jutok az alufóliába becsavarom és kész megoldásnál. Meg aztán pörgetem az agyam, hogy milyen kis sütiket lehetne készíteni, ami egyrészt tejmentes, másrészt nem egy nagy macera. Van egy nagymamámtól örökölt csodakifli receptem, legfontosabb jegye, hogy tényleg csodafinom, mellesleg rém egyszerű. Ebből a kifliből biztos, hogy lesz adventi meglepi. Leírom a receptet, hátha másnak is jól jön egy tejmentes finomság! :)

35 dkg liszt, 1 Liga margarin (a Liga csak növényi, a többi magarin nem jó), 6 kanál víz, 1 kanál ecet. Ennyi. Összegyúrom, egy éjszakára a hűtőbe teszem. Másnap rudat formálok belőle, 6 cipóra osztom. A cipókat kinyújtom kerekre, 8 cikkre vágom. Mehet bele a töltelék: a cukros mákot egy kevés forró vízzel összekeverem, és rákanalazom a cikkekre. Feltekerem kiflinek. Megsütöm. Melegen porcukorba forgatom. Lehet diósat, lekvárosat, gesztenyéset készíteni. Valamelyik nap is sütöttem, le is fényképeztem:

Szépek lettek, finomak, hamar elfogytak... :)

És a képen nem is látszik, hogy jópár kifliből bizony kifolyt a töltelék, mert a két lelkes segítőm, abban a fél pillanatban, amíg nem figyeltem oda, kivételes testvéri összhangban a tepsibe sorakoztatott kifliket megszurkálta szívószállal...

Bagolyinvázió

Baglyok-baglyok mindenütt!

Mert minden a bagollyal kezdődött...

Az első amigurumim a nagykisfiamnak horgoltam, a Lion Brand-on talált minta alapján. Utólag mondhatni, hogy lavinát indított el... tényleg, hóbaglyot még nem készítettem, muszáj lesz pótolnom! :)

A Meskára is készültek bagolykák még régebben, ezek már persze saját minta alapján:

És újabban is horgolódnak ám amigurumi baglyok, bár más funkcióval. Most adventi koszorút díszítenek, ünnepi készülődésre fittyet hányva, nagy buzgón hortyogva:

És még lesz folytatás, mert imádom őket! :)

Karácsonyi koszorú is készült

Régóta gondolkoztam, hogy milyen karácsonyi dekorációval kellene előrukkolnom. Aztán ebben is a srácok segítettek... Gyerekkorunkban tesómmal imádtuk a karácsonyfadíszeket. Az ünnep közeledtével szüleink megengedték, hogy előbányásszuk a szekrény tetejéről a hatalmas dobozt, és vigyázva megnézegethettük az üveggömböket, figurákat: még űrhajós is volt közöttük, a szovjet űrprogramot népszerűsítendő - gondolom...

A képet bátyámnak ajánlom szeretettel... :)))

De nem is ez a lényeg. A srácaink is kb. minden évben január közepétől várják a karácsonyt, kérdezgetnek, nézegetnek. És persze ők is szeretik el-elkérni a karácsonyfadíszes dobozt. Abban tartom az ajtódíszítő koszorúnkat is, melyet nem túl kreatívan egy illatszerboltban vásároltam évekkel ezelőtt. Vagyis elavult, uncsi, meg különben is, százszor jobbat tudok én ennél... :) Hopp, megtaláltam, mire van szükség! Gondolkoztam, kutakodtam (hát persze, az internet számtalan csodát bemutat.) Ihletet innen merítettem, mert csodaszép és annyira mókás! :) Rajzolgattam, tervezgettem, horgolgattam, végül ez az amigurumi jegesmedve kerekedett ki belőle...

Nekem tetszik. :) Ő szerencsét próbál a Meskán. A sajátunkra más állatkát kért az aprónép, egyelőre még félkész, de bizakodó vagyok ;)