"Postás bácsi, mondja drága..."

"Mért üres a postaláda mostanába?" meg aztán "Hol csatangol mostanába?" kérdezi Andris a Maszat-hegyen innen és túl, kíváncsian és higgadtan. Én is ezt kérdezem, kíváncsian, ám csöppet sem higgadtan. Ugyanis Bambusz eltűnt a Nagy Magyar Posta útvesztőjében-süllyesztőben valahol, valamikor, eggyel gyarapítva a "sosem derül már ki ez a talány"-ok számát. Hogy ki is hibázott itt tulajdonképpen. Szerintem ők, mert egy ajánlott levelet hogyan kézbesítettek ki úgy, hogy a címzett a színét sem látta, szerintük meg én, mert mostmár (!!!!) (mikortól, könyörgöm????, és ki tud erről????) nem kell az ajánlott levelet átvételkor aláíratni a címzettel. A borítékot csak akkor nem teszik be a postaládába, ha ezt megjelöljük az ajánlott küldemény feladóvevényén (levélszekrény útján nem kézbesíthető, rövidítése LNK, ami itt tehát nem linket jelent, pedig az egész postakócerájra leginkább ez a szó jellemző...). Szóval ha a levélről ordít is, hogy nem fér be a postaládába, akkor is tojnak rá, nem hagynak értesítőt, hogy menj érte a postára, mert ez a 10 Ft-os tétel (igen, TÍZ Ft plusz az ajánlott díjon kívül) hiányzik a postának. És még az dühít nagyon, hogy a heti kb. 3szori találkozásunk sem volt elég egyetlen postáskisasszonynak sem, hogy erről a változásról felvilágosítson, bár arra mindig volt egy kis idejük, hogy megemlítsék: kössek postaautót, postanyugdíjt vagy postalakást. Még annyit hozzá, hogy a címzett, a vásárlóm teljes mértékben megbízható.
Még egy kör hátravan, mert a feladástól számított 15 nap elteltével beadhatok egy "kerestetvényt" vagy mi az "anyámkínványt", és akkor még "megnézik, hogy mit lehet tenni". Köszi, tudom jól: Bambusz elég helyes volt ahhoz, hogy postaláda helyett valakinek a táskájában végezze.

Úgy elment a kedvem az egésztől............

Amigurumi csoportkép

Szóval horgolok, horgolgatok. Amikor az időm engedi, akkor horgolok. Amikor különböző ujjroncsolási kísérletekkel tarkítom a hétköznapjaim, akkor csak horgolgatok, és azon gondolkodom, hogyan vagyok képes kétszer ugyanott, ugyanúgy, ugyanmindenség szétvágni a kisujjam, ezt a kis semmiséget, ezt a 49 mm-t, aki még arra is kevés, hogy vadászni menjen és megsüsse, aki csak megenni tudja, meg persze fájni tud piszokul, meg két sebből vérezni. És hiányozni is tud a horgolásnál, pedig se fonalat nem fog, se tűt, semmit. De hiányzik, mert nem segít, csak sajog.

Szerencsére a múlt héten nem gátoltak a horgolásban ilyen tényezők, készült is jópár baba. Szóval megint készülhetett egy amigurumi csoportkép, íme:

Cinor kivételével "újrababák", van, aki egy az egyben, van, aki maci helyett cica. És ne maradjon ki a bemutatásból Mezei Iringó sem, aki már korábban útrakélt:

Iringó szintén "újrababa", bár Ő sokban eltér ihletőjétől (pl. se füle, se farka, ezzel kategóriájában az egyetlen ilyen típusú amigurumim :) ). Kitaláljátok, hogy ki az ihlető? :))) 

Pöszméte a Cicáknál :)

Pöszméte köszöni szépen, jól utazott, és remekül érzi magát a Cica csoportban! :)

A képet a Cica csoport blogjából kölcsönöztem.

Megható volt látni, ahogy szeretgetik a csöppök ezt a kis ajándékot. Köszönöm az óvó néninek, hogy megmutatta ezt nekem! :) És elismerés a színvonalas beszámolókért, óvodai munkáért, amiről a blogban olvashatunk. 

Japán

Régebben is sokat olvasgattam Japánról, mostanában mégtöbbet. Nemcsak azért, mert újra elővettem a nyelvkönyveimet, hanem mert találtam jópár érdekes blogot is, melyek magyar szemmel láttatják ezt a távoli-álmom-országot (a tagolást mindenkinek odabízom... :) ). És persze, hogy vigyázó szemem oda-odales, mert ha nekem nem is, de a lelkem egy darabkájának Hanga nyuszi személyében megadatott, hogy ott éljen.

A minap pedig örömmel olvastam egy plakáton, hogy Japán kulturális heteket rendez májusban a városi Művelődési Ház, úgyhogy itt, a világvége-táblától 220 km-re keletre is láthatunk japán vígjátékot eredeti jelmezben, hallhatunk a japán költészetről, kardművészetről és kalligráfiáról. És még játszóház is lesz, origamis.

Bambusz

A császár új ruhája... vagyis... akarom mondani... Hógolyó új bundában:

amigurumi, horgolt pandamaci, 14 cm

Egy újabb továbbgondolás. :) Több kép a meskán.

Babaköszöntő

És akkor a tavaszi koszorú új formában, új tartalommal:

amigurumi, horgolt babaköszöntő koszorú

Régóta dédelgetett ötlet vált valóra ezzel a babaváró-köszöntő ajtódísszel. Biztos ismerős az érzés, hogy ott motoszkál a fejedben, már minden részletet gondolatban aprólékosan kidolgoztál, csak nincs idő a megvalósításra. És akkor jött (nem, nem a Tenkes kapitánya...) egy kedves megrendelés, így végre megszülethetett. 

Ezzel szeretnék boldog Anyák napját kívánni!