Vadász lopakodj, róka futamodj!

Vadász, vadász lopakodj, róka, róka futamodj! Jaj, mennyit énekeltük a srácokkal ezt a Gryllus-dalt amikor picik voltak! Most két olyan koszorút szeretnék mutatni, melyek újra az eszembe idézték ezt a dalocskát. Az egyiken ugyanis róka, a másikon pedig vizsla szundikál. Az elválaszthatatlan páros, üldöző és üldözött, az örök körforgás. :) Külön érdekessége ennek a két ajtódísznek azon kívül, hogy az albumomban is egymás mellett állnak abc-rend szerint az, hogy mindkettő megrendelésre készült, és ugyanazon kedves, hűséges vásárlóm kérésére.

És ahogy most nézegetem ezeket a képeket, még tovább kalandoznak a gondolataim. Hogy a Vukot ne felejtsem el kikölcsönözni a könyvtárból. A nagyobbik kisfiamnak, nyári olvasmánynak... Jaj, úgy elrepült az idő... :)

We use to sing the song of Vilmos Gryllus the ‘’The hunter and the fox’’ so many times with my kids. So I  want to show two wreaths which remind me this song. On the former a fox and on the latter a Hungarian pointer has a catnap. They are the inseparable pair, persecutor and persecuted, the endless cycle :) Just for your information, both of these wraths were created for an order of one of my most kind returning customers.

It has just come to my mind, watching these pictures, not to forget to borrow the book the Vuk from library, for my elder son, for summer reading. Alas, days have just run!  

Pünkösdi királylányok - Pentecostal Princesses

Sok-sok ajtódíszt horgoltam az elmúlt években, de a kislányok érkezését hirdető babavárósokat különösen kedvelem. Itt bátran tobzódhatom a rózsaszínekben és a lilákban, mely színek korlátlan alkalmazására a két kisfiam mellett nem igazán van lehetőségem. (Mert hát hogy is nézne már ki egy rózsaszín sárkány, ezt ugye, anya, nem gondoltad komolyan...) :) A eredetileg tavaszváró koszorúk ötletét továbbgondolva születtek meg a kisbabák érkezését váró-hirdető díszek. A klasszikus koalás koszorú mellé készült már csigás, nyuszis és katicás ajtódísz is.

I crocheted a lot of wreaths during recent years and I dare say I especially like which made for the occasion of welcoming newborn baby-girl. I can feel free to use pink and purple colors  creating wreaths of this kind, and having two little sons, I hardly can say that I often have chance for that. - “So, a pink dragon, it would be quite weird. Mum, are you kidding?”  :) Considering further  the original idea of creating wreath with amigurumi doll as spring decoration, I’ve designed and crafted several babyshower wreaths. Beside the original idea putting an amigurumi koala to a wreath there have been crafted other ones with snail, bunny and ladybug.

Sapkát mindenkinek! :)

Meglehetősen nehezen viselem a sapkát. Én magam, a fejemen - valahogy nem megy ez nekem. A múlt télen is abban a rettentőben inkább kapucniztam; hát igen, mint az várható: több-kevesebb sikerrel. De mégis mindig szemezgetek a sapkákkal, egyszer hátha meglelem az igazit... :) Van egy régóta dédelgetett horgolt sapka mintám, amiről úgy hiszem, hogy megkreált állapotában még talán fel is tenném a fejemre, csak valahogy sosem jut idő az elkészítésére... Aztán most, amikor egyre jobban kezdtem érezni, hogy visszavonhatatlanul közeledik a tél (olyan augusztus vége környékén nyilalt belém ez először), megszületett az ötlet: ha már nekem nincs is, kapjanak a babák sapkát - legalább az ő fülük ne fázzon. :) 

Így készültek a sapis ajtódíszek, koszorúk:

a hóemberes szalvétagyűrű-szett:

és Galagonya, a karácsonyi nyuszilány:

Aztán ebben a nagy sapkakészítési lázban, mint azt persze titkon reméltem  is, megjött a kedvem, hogy mégis legyen egy sapkám nekem is. És lett is, bár nem a régi álmot horgoltam meg, hanem kötöttem egy sapit. Sőt, még kesztyűt is kötöttem hozzá! De ezekről majd egy másik bejegyzésben... :)

Kerek a világ :)

Koszorú, koszorúk... újra a meskán.
A forma a régi, a szín új, még néha nekem is. :) De örülök neki, hogy színes, és ha hideg van, akkor ősz, ha meleg van, akkor nyár. Most nagyon nyár. :)

Pöszméte a Cicáknál :)

Pöszméte köszöni szépen, jól utazott, és remekül érzi magát a Cica csoportban! :)

A képet a Cica csoport blogjából kölcsönöztem.

Megható volt látni, ahogy szeretgetik a csöppök ezt a kis ajándékot. Köszönöm az óvó néninek, hogy megmutatta ezt nekem! :) És elismerés a színvonalas beszámolókért, óvodai munkáért, amiről a blogban olvashatunk. 

Babaköszöntő

És akkor a tavaszi koszorú új formában, új tartalommal:

amigurumi, horgolt babaköszöntő koszorú

Régóta dédelgetett ötlet vált valóra ezzel a babaváró-köszöntő ajtódísszel. Biztos ismerős az érzés, hogy ott motoszkál a fejedben, már minden részletet gondolatban aprólékosan kidolgoztál, csak nincs idő a megvalósításra. És akkor jött (nem, nem a Tenkes kapitánya...) egy kedves megrendelés, így végre megszülethetett. 

Ezzel szeretnék boldog Anyák napját kívánni! 

Szülinapra Pöszméte

Én úgy készültem rá, de tényleg! Semmiképp sem szerettem volna így összecsapni, mint ahogyan most teszem, mert azért mindenképpen egy nagy mérföldkő ez nekem, akárhonnan is nézem. Szóval igen, ma van a blogom szülinapja (is), de ha még többet gondolkozom rajta, hogy milyen cirkalmakat írjak is ide, lekésem róla. Pedig még ma szeretném nagydobra verni, közhírré tenni, hogy e jeles nap alkalmából ezennel játékot hirdetek, hogy megköszönjem, elmondjam, át- és továbbadjam azt a nagyon sokat, amit kaptam ebben az egy évben.

Na és akkor máris bemutatom a játék nyereményét, aki nem más, mint Pöszméte, a bébiposzméh (a tavaszi kollekcióm extra darabja :))) ):

A játékban való részvétel feltétele, hogy hagyj itt egy megjegyzést, melyben szívesen olvasnám a nevezésen kívül azt is, hogy melyik hekkagurumi a számodra legkedvesebb. A jelentkezés határideje pedig legyen ápr. 25-e, hogy Húsvét utánra is maradjon valami... :)))

Pillangó és játszótér

És akkor következzék a "Tavaszi kollekció" utolsó darabja Lile pillangóval.

Nagyon örülök annak, hogy mindhárom amigurumi koszorúm ilyen rövid idő alatt gazdára talált. :) És végre előcsalogatták a tavaszt! Méghozzá annyira, hogy az utóbbi, játszótéren töltött két nap után sikerült középcékla színűre süttetnem az arcom. Igen, van már ereje a napnak, egy kicsit több is, mint kéne, szóval a naptejet visszaköltöztettem a táskámba az alap túlélőfelszerelések közé, melyek szerves részét képzi pl. két homokozólapát valamint "de anya! ez a kedvenc botom!" és minimum fél marék mogyoró és összetöppedt gesztenye. Hát, két fiam van, na... Ideje előkerítenem a hátizsákom. :)

Ui.: Este ne felejtsetek villanyt oltani, Földet óvni - és nem csak ma este, ha lehet... :) 

Nyuszik - még húsvét nélkül

Az elvesztett fonalat nem is próbálom meg fölvenni... Olyan régen volt már, és annyi minden volt már...

Hjaj, bele kell újra rázódnom.

Sok mindent nem mutathatok, pedig naponta készült valami, régi vagy új.

A legeslegújabb ez az ajtódísz. Eredetileg nem terveztem, hogy horgolok nyuszit, de kaptam egy kedves felkérést, így született egy amigurumi nyuszkós koszorú is.

Aztán még beszámolhatok egy másik nyusziról is, aki kiérdemelte a "tripla meglepetés" címet, ugyanis azon kívül, hogy teljesen meglepődtem, hogy elvállaltam egyáltalán ezt a felkérést, hiszen reménytelenül kevés idő állt a rendelkezésemre - de ugye egy barátnőt nem lehet lemondani, meg a kérését sem -, elkészültem vele határidőre, amin szintén nagyon meglepődtem, és végül a harmadik meglepetés a nyuszi maga. Mert hát arra volt hivatott a drága, hogy meglepetés legyen.

Amigurumi csigapöttöm

Tudom, hogy trillió mást kellene csinálnom, de ilyenkor, vagy pont ezért most nem tudok koncentrálni. Meg hát állandóan ott motoszkált a gondolataim közt ez a csigabébi, ki kellett engednem. :)

Lehet, hogy szokatlan tőlem ez a rengeteg szín, de most ilyen kedvem volt. :)

Szóval ő a tavaszi amigurumi sorozat következő darabja: Csöpke, a szunyókáló csigapöttöm.

Tavaszi Pöttyke

Akkor következzék a beharangozott "tavaszi kollekció" első darabja:

Pötty katica, amikor még csöpp volt... :)

Igaz, a tavasz még nem integet az ablakban, de azért már kacsintgat. Hát ezért ajánlom neki, szeretettel. :)

Az amigurumi ajtódísz-koszorú többi darabja is majd' kiugrik a fejemből, szóval elgondolás már van, sok-sok vázlat van, fonal van, csak idő nincs. Gondolom, nem mondok újat senkinek ezzel. :)

Ajtóra várva... :)

Sok-sok kopogtatót horgoltam az elmúlt napokban. A minták hasonlóak, mint az előzőeknél, de színükben, hangulatukban különböznek.

A legfrissebb, a pislogó bagolypár - a klasszikus amigurumi bagoly-mintámmal, kékben, zöldben, hóban, télben:

A legkarácsonyosabb amigurumis ajtódíszem: Bonifáccal, a rénszarvassal, aki a későbbiekben rémszarvassá avanzsál, de ez már egy másik történet. :)

Végül hadd mutassam be a már régóta tervezgetett-dédelgetett hóbagyó-hóbaglyot, amint éppen szunyókál egy havas-jeges koszorú kellős közepén:

További képek és leírások a Meskán! :)