Sapkát mindenkinek! :)

Meglehetősen nehezen viselem a sapkát. Én magam, a fejemen - valahogy nem megy ez nekem. A múlt télen is abban a rettentőben inkább kapucniztam; hát igen, mint az várható: több-kevesebb sikerrel. De mégis mindig szemezgetek a sapkákkal, egyszer hátha meglelem az igazit... :) Van egy régóta dédelgetett horgolt sapka mintám, amiről úgy hiszem, hogy megkreált állapotában még talán fel is tenném a fejemre, csak valahogy sosem jut idő az elkészítésére... Aztán most, amikor egyre jobban kezdtem érezni, hogy visszavonhatatlanul közeledik a tél (olyan augusztus vége környékén nyilalt belém ez először), megszületett az ötlet: ha már nekem nincs is, kapjanak a babák sapkát - legalább az ő fülük ne fázzon. :) 

Így készültek a sapis ajtódíszek, koszorúk:

a hóemberes szalvétagyűrű-szett:

és Galagonya, a karácsonyi nyuszilány:

Aztán ebben a nagy sapkakészítési lázban, mint azt persze titkon reméltem  is, megjött a kedvem, hogy mégis legyen egy sapkám nekem is. És lett is, bár nem a régi álmot horgoltam meg, hanem kötöttem egy sapit. Sőt, még kesztyűt is kötöttem hozzá! De ezekről majd egy másik bejegyzésben... :)