Tejetlenség

Újra itt. Az utóbbi pár hétben a konyha győzedelmeskedett a horgolás fölött. Ennek oka nem más, minthogy a spájz teljes kirámolása, illetve a főzőtudományom újragondolása és átértékelése több időt vet igénybe, mint amennyi időm van a világon úgy általában. És mindez azért, mert tanulunk tej nélkül élni. Most ott tartok, hogy a főzőtudománnyal talán nem lesz gond. Viszont a boltban eltötymörgött idő, amit a címkék silabizálásával töltök, véleményem szerint még mindig jóval meghaladja azt az időmennyiséget, melyet az adott termék komplett előállítására fordítanak. (Értsd: hamarabb megsütök egy linzert, mint mire a boltiról kiderül, hogy számunkra ehető-e vagy sem.) Szóval még van mit javítani. Úgyhogy ezúton kérek elnézést a sok-sok hallgatásért.

Azért csak bütykölök ezt-azt. Ő itt Settenke.

A Gergő-könyvekben hívják így az őrdenevért, és ennél találóbb nevet egy denevér számára jelenleg elképzelni sem tudok. (A Gergő-sorozatra akkor találtam rá, amikor nagyobbik kisfiúnkat vártuk, és borzalmasan ráértem. Úgyhogy újra beíratkoztam a gyerekkönyvtárba, mondván, most olvasgathatok, nézelődhetek, hogy később mit adjak majd a kezébe...)

Most ennyi. Jó éjszakát. :)